Verpelét

magyar város

Verpelét város Heves megye Egri járásában.

 

Verpelét

Becenév: A bor és a nóta faluja

 

Közigazgatás

Ország

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Heves

Járás

Egri

Jogállás

város

 

Irányítószám

3351

 

Körzethívószám

36

 

Teljes népesség

3780 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-

Népsűrűség

71,46 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

53,18 km²

Időzóna

CET, UTC+1

 

Elhelyezkedése

Verpelét (Magyarország)

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″

Verpelét (Heves megye)

 

 

Fekvése

 

A Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik, a Gyöngyös és Eger térségét összekötő 2416-os, és a Kápolna felől idáig vezető 2417-es utak találkozásánál.

 

A település korábban vasúton is elérhető volt (a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon), de itt 2007. március 4. óta nincs személyszállítás. Vasútállomása a 2416-os út közelében található, a kisváros nyugati részén, közúti megközelítését az abból, annak körülbelül 25,850-es kilométerénél észak-északnyugati irányban kiágazó 24 309-es út (települési nevén Vasút út) biztosítja.

 

Környező települések: Kisnána, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Egerszólát, Feldebrő és Vécs.

 

 

1910-ben 3283 lakosából 3278 magyar volt. Ebből 3084 római katolikus, 175 izraelita volt. A zsidók nagy része a Holokauszt idején odaveszett. Zsinagógájuk ma tűzoltószertár.

 

A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

 

1950. október 22-től önálló tanácsi község, később társközség lett Tarnaszentmáriával. 1973. május 1-jén nagyközségi rangot kapott. 1984. január 1-je óta Eger városkörnyéki községe.

 

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

 

Népesség

A település népességének változása:

 

 

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,2% (26,3% nem nyilatkozott).[5]

 

Nevezetességei

 

Római katolikus templom, középkori részletekkel

Római katolikus templom. Mindenszentek tiszteletére felszentelve.[6] Az 1696. évi templomösszeírás említi először a késő barokk stílusú templomot. 1732-ben a hívek helyreállították. 1764-1765-ben újraboltozták és új tornyot építettek neki.

Kovácsműhely. 1880 körül épült, 1964-ben helyreállították.

 

19. századi kovácsműhely

Népi lakóházak

1956-os emlékmű

Kastély (általános iskola)

Vulkáni kúp, mely a Vár-hegy nevet viseli, az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződmény, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. Nevét az itt található várról kapta, mely a legenda szerint az 1848/49-es szabadságharc idején még állott. A Vár-hegy csúcsáról páratlan panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.

Egy lapos hegyháton található földvár Verpelét közelében.